MÁR ÚJ GAZDINÁL

Szia, Pocak vagyok!

Egy tüneményes kislány lettem, legalább is sokak szerint. Bár lehet benne valami, hiszen eddig mindenki el volt ájulva tőlem. Igen, mindenki, mert bizony több ember is megszeretgetett, és persze ha kaptam valami finomságot azt is elfogadtam. Lassan kezdem érteni miért lett Pocak a nevem. Anyával és apával nagyon sok szép napot és hetet töltöttem el. Ember gazdáim viszont 2020.02.15.-én elvittek egy nagyon hosszú útra. Picit féltem, hiszen a ketrecen kívül csak szerető gazdáim otthonában mászkáltam. Nekem akkor az volt a világmindenség. Az autóban most minden olyan új és rideg volt. Elbújtam, majd el is aludtam. Arra ébredtem, hogy egy idegen tenyérben voltam. Fura, de az az érzésem támadt, hogy bár nem ismerem de úgy érzem Ő is szeretni fog. A kavargó érzések után egy új helyre kerültem, új emberek nyúltak hozzám, de azt éreztem, hogy jó helyen vagyok. Szeretnek, imádnak, én is őket. Talán most kezdődik a Nagybetűs Cukormókus Életem.
Miskolcról zárom soraim! Üdvözöllek anya és apa, ne aggódjatok jól vagyok, puszi nektek legyetek jók!

MÁR ÚJ GAZDINÁL

Szia, Jupiter vagyok!

Kíváncsi és életerős mókuska vagyok. Szeretek mászkálni az óriási ketrecemben, és persze mindent be is kell járni egy igazi felfedezőnek. Imádom a faágakat, a függőágyat, illetve már el is kezdtem építeni egy saját fészket.

Ahogy telt múlt az idő mégiscsak azt éreztem, hogy lassan ideje továbblépni a szülői “házból”. Ezt biztos a gazdik is láthatták, mert rövid időn belül találtak is egy nagyon aranyos új gazdit.

Picit féltem, mikor elindultam, de természetesen a kíváncsiságom és az hogy bíztam abban hogy jó helyre kerülök erősebb volt. Mint kiderült csodálatos új gazdijaim lettek.

Már új gazdinál

Szia, Nova vagyok!

Nemrég születtem, és másztam ki anya erszényéből, még nagyon félek mindentől és mindenkitől… Kis cukormókus fiúcska vagyok, de hamarosan jelentkezem, hogy bemutatkozzam neked bővebben is. 🙂

Csak úgy szaladtak a napok és az a pár hét amit anyuval és apuval töltöttem el is telt. Nagyon meg voltam ijedve mikor egyszercsak idegen kezek közé kerültem. De természetesen jólnevelt kis mókuskaként nem haraptam, csak féltem egy picit. Tudod, azt tanultam, hogy az emberek nem is olyan rosszak.

Ez most is igaz lett. Új gazdim is fiú és képzeld el egy gyönyörű kis mókuslány is várt rám. Most már nem félek, és nagyon de nagyon jól is érzem magam. Sokat vagyunk kint, és körülvesz a szeretet. Anyáék persze mindig velem lesznek, a kis mókusszívemben.

Még nem vihető

Szia, Callisto vagyok!

Most még kicsi vagyok, de csakúgy mint Callisto, azaz a Jupiter egyik holdja én is hatalmasra fogok megnőni.

Kislány mókuska vagyok, szinte még csak pár napja hagytam el anya biztonságos erszényét. Jó, jó. Lehet hogy egy kicsit több, de nekem még nem úgy telnek a napok mint másoknak. Néha érzem, hogy nem anya biztonságában, apa védelmében vagyok, hanem valami teljesen fura idegen és annak “szaga” vesz körbe. Ne aggódj ám miattam, megvédem magam. “Szük, Szük, Szük…” És újra “Szük, Szük, Szük…” aztán ismét anya és apa között találom magam. Ez a csatakiáltás mindig megvéd.

Egyelőre ennyi elég is legyen rólam. Ne feledd Callisto vagyok, nagy leszek, és ha szeretni fogsz akkor én is nagyon szeretni foglak. 🙂