Kis hazánkban keveset tudunk, keveset olvashatunk a cukormókus betegségek témakörről, illetve valószínű ha találkoznánk egy vélt betegséggel, nem feltétlen tudnánk azonosítani. Épp ezért ezen cikk keretein belül összeszedjük az ismertebb betegségeket. Fontos! A cikk nem azért íródott, hogy otthon „maszekba” kezeljük a cukormókust. A célja hogy fel tudjuk ismerni a betegségeket. Ne akard meggyógyítani az otthonodban, ha felismersz egy betegséget, azonnal vidd állatorvoshoz. Hasznos lehet a lenti cikk, hiszen nem minden orvos (szinte alig) látott már cukormókust.

1) Bakteriális cukormókus betegségek.

A cukormókusok érzékenyek a bakteriális fertőzésekre, mint például a Pasteurella multocida-t (általában kedvtelésből tartott nyulakból származnak) vagy a sztafilokokkusz (főként légúti gyulladásos megbetegedést okoz). Tovább a sztreptokokkusz (vörösvértesteket lebontja, húsevő baktérium), a Mycobaktérium (tüdőt támadó baktérium), a Klebsiella (légző és kiválasztó szervrendszereket támadja) és a Clostridium difficile (főként vastagbélgyulladást okoz) bakteriális fertőzések is végzetesek lehetnek számukra.

Tünetei nem túl specifikusak. A depresszió, az étvágytalanság és a súlycsökkenés már egyfajta tünet is lehet a fentiek bármelyikére. A cukormókusok bakteriális fertőzései opportunista bőrfertőzésekként jelenhetnek meg, amelyek traumához, vagy más alapvető betegségek szepsziséhez vezethetnek.

Bakteriális betegségek kezelése

A cukormókusok jól tolerálják a széles spektrumú antibiotikum terápiát. Antibiotikum alatt a hosszú hatású penicillin klavulánsavat értjük. Az antibiotikum injektálható az epaxiális izmokba, de gyógyszerként is lehet antibiotikumot juttatni a beteg cukormókus szervezetébe (összetörve, összemorzsolva is).

Amennyiben az első ilyen általános antibiotikumos kezelésre a cukormókus szervezete nem, vagy negatívan reagál, bevethetünk klóramfenikolt. Ennek három formája ismert. Intravénás, gyógyszeres, és szuszpenziós. Az intravénás kezelés érthető okból nem alkalmazható a cukormókusoknál. A gyógyszer roppant kesernyés, és az „édesszájú” mókuska biztos nem fogja megfelelően tolerálni. A szuszpenzió az ideális választás, hiszen nincs kellemetlen íze, zselé formában adható (gyerekeknél is ezt használják).

A klóramfenikol mellett az enrolfloxacin is szóba jöhet, viszont ezzel vigyázni kell. Főként szárnyasoknak bevethető antibiotikumról lévén szó óvatosan adagolható, illetve tudott vesebetegség esetén abszolút nem adható az enrolfloxacin. Adagolása vízben történhet meg, íztelen.

2) Protozoális fertőzések

Mikroorganizmusok, más néven protozoák, olyan apró paraziták melyek főként trópusi betegségeket okoznak. Ilyen lehet a giardiasis, mely hasmenést okoz, macska székletéből, ívóvízből érkezhet a cukormókus szervezetébe. Továbbá ilyen protozóa az amoeb–vízenyő ami a dysentéria különleges alakja, mely a bélben megtelepedve okoz gyulladásos, cisztás betegségeket. Bár nem túl jellemző a cukormókus esetében, de van némi esély rá. Főként legyek, csótányok hordozzák. A trypanosomiasis egy afrikai mikroorganizmus, az álomkór okozója, leginkább cecelegyek csípésével terjed. Illetve talán a legjellemzőbb protozoális fertőzés a toxoplazmozis.

A Toxoplazmozis a leggyakoribb és legveszélyesebb fertőzés, mely jellemzően neurologiai tűnetekkel jelentkezik. A Toxoplazmozis főként macska székletéből származik. A sikeres védekezés az, ha megelőzzük a lehetséges kialakulását. A betegség nehezen kezelhető, épp ezért fontos a macska székletét távol tartani mind a cukormókustól, mind azoktól a helyektől ahol elvileg mindkét állat megfordulhat. Ilyen lehet a talaj, az ágy, fotel, stb. A cukormókus fertőzések közül a toxoplazmozis súlyos, esetleg halálos hasmenést okozhat.

3) Cukormókusok táplálkozási csontbetegsége

Sokszor lehet hallani, hogy kalcium és foszfor kell a cukormókusnak. De valójában nem igazán tudjuk, hogy miért is kell? Mire jó? Mi történik, ha nem, vagy kevés jut a cukormókus szervezetébe. Ebben a cikkben ez a pont arra fog válaszolni, hogy mi történik ha nem elegendő kalcium és foszfor kerül az étrendbe.

Azok a cukormókusok melyek több gyümölcsöt, vagy inkább mondjuk hogy kevesebb rovarfélét kapnak, roppant érzékennyé válnak a csontbetegségekre (osteodystrophia). Ezen érzékenység alapja tehát a kiegyensúlyozatlan étrend, mely felborítja a kalcium foszfor (és a D-vitamint is(!)) arányát. Ez klinikai parézis, azaz bénulás formájában fog megnyilvánulni. Nem szabad félvállról venni! Végtag bénulás, izmok remegése, patológiás csonttörés (elvékonyodik a csontállomány), de előrehaladott esetekben görcsrohamhoz, de ezeken kívül megnövekedett máj és veseértékekhez, akár vérszegénységhez is vezethet.

A radiográfia fel tudja tárni a gerincoszlop, csontok, medence csontritkulását, illetve az ionizált vér-kalcium mérés pedig ebben az esetben nagyon alacsony értéket fog mutatni.

csontbetegség kezelése

Ez a betegség, illetve felismerése az ami szinte azonnal egy „ketreces kezelést” vonzhat maga után. A beteg cukormokust nem szabad kivenni, pihentetni kell, és kalcium+D vitamin folyadékkal történő beadása azonnal indokolt lesz. Több szakirat számol be a Diazepam IV -el történő kezelés viszonylagos gyors hatásáról, mely hamar kompenzálhatja a kalcium / foszfor / D-vitamin hiányát.

A csontbetegség lényege, hogy a cukormókus szervezete a hiányzó anyagokat a csontból nyeri el, mely jelen esetben a sajátja. A gyógyulás viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, és fontos azt is meghatározni, hogy milyen stádiumban van az állat. Súlyosabb esetben, az egyszerű „ketreces kezelés”, de még a Diazepam IV sem fog kellő gyorsasággal hatni. Ebben az esetben kalcitonint kaphatnak. A Kalcitonin a vérből vonja el a kalciumot, és továbbítja a csontok felé. Fontos tudni hogy egy csontbetegségből származó deformitás nem lesz reverzibilis. (maradandó csontdeformítás, nem lehet visszafordítani)

4) Fogászati cukormókus betegségek

Azt, hogy a cukormókus nem rágcsáló a fogai is alátámasztják, pontosabban az a tény, hogy nem növekednek, mint a rágcsálóknál. Épp ezért itt ki is kell jelenteni, hogy Nem vágjuk, a cukormókusok fogait! Viszont előfordulhat ínybetegség, tályog. Ezeket orális profilaxissal lehet azonnal kezelni. Ez egyfajta fényezési eljárás, mely egy speciális pasztát igényel. A túl sok cukros étel (pl túlzott méz adagolása) fogkövet, fogromlást is okozhat. Az utóbbiból szinte egyenesen arányosan származhat traumatikus fogcsont törés, súlyos esetben foggyökér-abscesszió (gennyes fertőzések alakulnak ki).

A röntgenfelvétel, a számítógépes tomográfia és az endoszkópos orális vizsgálat segítenek a betegség terjedelmének meghatározásában. Az így tönkrement, törött fogakat el kell távolítani, illetve megfelelően kell kezelni a tályog megelőzése érdekében. A húzás után a cukormókus antibiotikumos kezelése mellett fájdalomcsillapítót is szoktak javasolni.

A műtét után, érdemes egy étrendváltozást is eszközölni. Lágyabb, könnyedebb élelmet kell biztosítani a cukormókus számára. Előfordulhat, hogy ilyen műtét után nem eszik magától megfelelő adagot, ilyenkor nekünk kell beavatkozni, és egy fecskendő segítségével etetni addig, még újra önállóan nem kezd táplálkozni.

5) Hasmenéses cukormókus betegségek

A fentebbi cukormókus betegségek leírása már enged utalni hogy bizony megannyiképpen okozhatunk olyan hasmenéses megbetegedést, mely az átlagnál jobban megviseli a cukormókus szervezetét. A fentiekhez kiegészítőként csatlakozik, a túlzott stressz, paraziták, anyagcserés megbetegedések és az alultápláltság is.

A hasmenés észlelésénél fontos hogy kitenyésszék a baktériumokat. Ezzel a módszerrel meg lehet állapítani / ki lehet zárni bizonyos okokat. A hasmenés megállapítása után több folyadék lesz indokolt. Paraziták esetén pedig mindenképpen gyógyszeres kezelés. Kezelés NSAID (Nem szteroid gyulladáscsökkentők) alapú is lehet.

6) IP időszak alatt történő disztorzió

Az IP (In Pouch) időszakot ITT lehet elolvasni. Erre ezen cikk keretein belül nem térünk ki. Időnként előfordul az erszény összeesése. Általában ez egy bakteriális fertőzés „másodlagos” eredményére vezethető vissza. Az erszényből „váladék” mintát kell venni, hogy meg lehessen állapítani az okozót. Az erszényt általában melegvízben higított klórhexidin oldattal kell kitisztítani. A fertőzés kezelése után érdemes egy alapos higiéniai változtatást eszközölni, mind a ketrecben és a fészekben is.

7) Húgyúti rendellenességek cukormókusoknál.

A cukormókus esetében is előfordulhat Hematúria, azaz véres vizelet. A hematúriát gyakran kiséri vizelési inger (dysuria). Rendellenesség lehet a sztrangia is, ez a húgycső szűkölésének betudható, és vizelési nehézséget okoz. Vizelettenyésztéssel megállapítható hogy mely rendellenesség okoz betegséget. Általában erre is antibiotikumos (általános) kezelés a javallott. Nevezik ezen rendellenességet (nem igazán betegség) „életmódi betegségnek” is.

A Hím cukormókusnál obstrukció (torlasz) alakulhat ki, ez húgykő kialakulását véli felfedezni. Ebben az esetben a „mosás” sem segít, és nem enyhíti a fájdalmat. Fájdalomcsillapító, és több folyadék kell. Vesebetegség kezelését a szakirodalom szerint hasonlóan kell kezelni, mint más emlősök esetében.

8) Anális mirigyek fertőzése, betegsége.

Mindkét nemnek vannak anális mirigyei (Paracloacal Glands). Ezek a mirigyek is sérülhetnek, fertőződhetnek. Általában az általános antibiotikumos kezelés gyógyuláshoz vezethet. Viszont Krónikus, vagy visszatérő mirigy betegség esetén a fertőzött területet el kell távolítani.

Bejegyzések alapján, ha műtétre kerül a sor, lidokainnal érzéstelenítenek, majd egy egyszerű bevágással, majd eltávolítással metszik ki a fertőzött részt, ezután egy-egy szubkutáris mintázattal zárják le (keresztöltés).

9) Neurológia cukormókus betegségek

A Cukormókus betegségek ezen részéről, sajnos nagyon kevés írott anyag van, kutatásunk eredményét azért megosztjuk (természetesen). A Neurológiai tűnetek között szerepel hiperparatireoidizmus. Ez nem más mint a mellékpajzsmirigyek hormonjainak túltermelődése. A tűnetek hiperkalcémiát mutatnak. A hiperkalciémia nem más mint a kalcium tuladagolása, melytől a mellékpajzsmirigyek túltermelnek, ezáltal magas vérnyomás keletkezik. Ezenkívül a toxoplazmozis (lásd kettes pont: Protozóális fertőzés) is okozhat neurológiai betegséget. A traumás agyi sérülés, középfülgyulladás szintén ide vezet. Az embereknél is jellemző Baylisascaris procyonist is mutattak már ki cukormókusoknál.

A neurológia betegségeket vér, parazita és székletvizsgálattal próbálják feltárni. Viszont sajnos elmondható, hogy megfelelő kezelés nincs.

10) Daganatok (Neoplasia)

Jellemzően a cukormókusok esetében időskorban jelentkeznek daganatos betegségek. A hepatocelluláris daganatok (májból indul, rosszindulatú) és a Limfóma, valamint az emlőmirigy adenocarcinoma (végeredménye a tüdőrák) a leggyakoribb. A bőr melanómájáról, illatmirigy-daganatokról, bronhogenikus karcinómáról és az állkapocsban keletkező daganatokról is keletkezett pár beszámoló. Ezen daganatos cukormókus betegségek nem igazán kezelhetők. A fájdalmat viszont lehet csillapítani.

11) Vegyes cukormókus betegségek

A fentieken kívül egyéb betegségek is előfordultak, viszont ezek általában egyes esetek voltak. (pl. heregyulladás, vagy ezek daganata). Fontos megjegyezni hogy komoly betegségek keletkezhetnek az egyedülálló hím cukormókus esetében, ezek általában a hímvesszőre, herékre fokuszálnak. Több külföldi (Angol, Német) bejegyzés ajánlja hogy az éjszakai minimum 2 órás kintlét más cukormókusokkal megannyi problémától, betegségtől mentheti meg kis kedvencünket.

Végszó!

Először is köszönjük, hogy elolvastad a fenti igencsak hosszú cikket. A fenti cikk egy alapforrásból, és közel 15 egyéb forrásból származnak (Angol, Német, Magyar). Kutató / feltáró és hiánypótló cikkként szántuk. Reméljük tetszett. Ha igen, kérlek oszd meg bátran, ezzel jelezve hogy érdemi cikket sikerült publikálni.

Fontos megjegyezni (bár az elején megtettük), hogy ne akarjunk orvosok lenni, főként ne állatorvosok, a fentiek azért születtek, hogy fel tudjuk ismerni a cukormókus betegségek mibenlétét, nem azért hogy meg is akarjuk gyógyítani őket.

Ha hasonló kutató-cikkre vágsz akkor kattints IDE