A téma előtti gondolatok.
Sokat gondolkoztunk, hogy írjuk-e a cikk címében bejegyzést. Az igazság az, hogy ez a témakör nagyon rossz, nem is szeretne az ember foglalkozni vele, de sajnos muszáj, mert egyrészt meg kell, hogy értse mindenki, hogy a cukormókus tartása nem egyenlő egy hörcsög tartásával, másrészt egyre több „nem törődöm tenyésztővel” futunk össze közvetetten.
Mi nagyon figyelünk arra, hogy a cukormókus bébik hatalmas foglalkozást kapjanak, legyen rendbe a vitaminháztartásuk, megfelelő minőségű, mennyiségű vízhez, táplálékhoz jussanak, és arra is hogy kinek és hova adjuk oda a cukormókusainkat. Szerencsére van jópár hasonló gondolkodású ember, akikkel egyébként mi magunk is jó kapcsolatban vagyunk. Nem versenyzünk senkivel, nem tekintünk konkurensként senkire. Aki hasonló értékeket képvisel azokkal bizony jóban is vagyunk. Ha minket keresnek cukormókus bébivel kapcsolatban, de épp nincs, akkor általában tudunk ajánlani egy-két megbízható embert, akiknek épp lehet cukormókusuk.
Ez a piac nem túl nagy, nem túl ismert és főleg nem túl tájékozott (tisztelet a kivételnek). Ezzel a cikkel leginkább azokhoz szeretnénk szólni, akik most szánják el magukat cukormókustartással kapcsolatban. Lássuk is mire érdemes figyelni.
Az árazás.
Ez talán a legmegosztóbb témakör, kezdjük ezzel, essünk túl rajta. Egy pár saját gondolattal kezdenénk… A cukormókus nem őshonos sem Magyarországon, sem Európában. Valahogy az senkit sem zavar, hogy egy Francia Bulldogot 150-250 ezer forint között, egy Maine Coon cicát 120-200 ezer forint között taksálnak tenyésztőtől, ellátástól függően. Ez olyan elfogadott dolog, ennyibe kerülnek és kész. De az, hogy egy nagyon ritka egzotikus állatkát, mint a cukormókust, illetve annak „frissen született” bébijét valaki 10000 forintért képes odaadni, csak azért mert gyorsan kell a pénz, nekünk visszatetsző és bocsánat de visszataszító is. Ha már ilyen gyorsan kell a pénz, akkor azt jelenti, hogy eddig sem volt túl sok, akkor jogos a kérdés… Hogyan láttad el a cukormókust?
Nem. Ez így nem helyes. Tegyük tisztába a dolgokat. Kis hazánkban a legelterjetebb a vadas színű cukormókus. Nem másért, az ára miatt. Ez a legolcsóbb, s lássuk be hogy nem mindenki szeretne például egy mozaik színű mókusért 300 ezer forintot adni. Nehéz lenne az „extrém” színű cukormókus bébiket eladni. Tehát vadas. A fiú mókuska mindig gyakrabb, mint a lány. Ezért mindig is volt különbség a fiú és a lány ára között. Egy fiú ha megfelelő tartással rendelkezik, megvan a súlya, változatosan étkezik, vitaminozva van, és főleg kezes is, akkor akár 50-55 ezer forint is lehet. A fiúk esetében gyakrabb a makacs természet, így picit „szenvedősebb” lehet mire valóban kezes lesz. Nem minden esetben igaz ez, de kb 70-80%-ban így alakul.
A nőstény ára hasonló kondíciók mellett 60-70 ezer forint is lehet. Sokkal ritkább a nőstény bébi. Viszont a fiú és lány esetében is igaz, hogy ilyenkor nem az általuk elfogyasztott ételt kell megfizetni, hanem a rengeteg helyesen eltöltött foglalkozás, törődés idejét, mert annál nincs is jobb, mint amikor azonnal a kezedbe tudod venni a cukormókust, nem harap, nem támad. Az árat persze a piac is befolyásolja, bár mint fentebb írtam, nem olyan nagy a kínálat (ha csak azokat nézzük, akik valóban megfelelően tartját a cukormókusaikat).
Cukormókus kezesség vs vadság.
Talán egyértelmű, de azért egy pár szóban beszéljünk erről is. Nálunk a kezesség azt jelenti, hogy ki lehet venni félelem nélkül a cukormókust, nem harap, nem bánt. Sajnos azt vettük észre az elmúlt időszakban, hogy nem mindenkinek ugyanezt jelenti ez a fogalom. Sokan, akik tőlünk vittek cukormókust egy meglévő mellé párnak, mesélik el, hogy nem is értik, de a tőlünk vitt és a már meglévő között óriási a különbség. A tőlünk vitt már aznap szeretgethető, kézbevehető, viszont a párja, még mindig támadó viselkedést mutat. Ekkor szokott elhangzani a következő „Pedig azt mondták, hogy kezes”.
Attól nem lesz kezes, hogy olykor benyúlok a ketrecbe megsimogatom a hátát miközben eszik. Kezes attól lesz, hogy megszokja az ember teljes közelségét, a szagát, a testmelegét… elfogadja és befogadja őt. A másik ami bosszantó ebben, hogy a már lassan szállóigévé váló „kezesség” erejét veszti. Már sokan nem is foglalkoznak ezzel, mondván „A másik sem volt kezes, ez se lesz az, hiába mondják…”. Valamint egy vad, de kezesnek beállított cukormókus konkrétan elveszi az újdonsült gazdik kedvét is az egész cukormókus tartástól.
Cukormókus beltenyészet.
Alapvető igazság, hogy az állatok ( nem csak cukormókus) esetében nekünk kell figyelni a beltenyészet megakadályozására. Mi is ez a beltenyészet dolog? Egymással genetikai kapcsolatban álló egyedek közötti szaporodás. Elhanyagolt, zárt csoportokban fordul elő. Tehát abban az esetben ha például egy testvérpár, azaz lány és fiú egy ketrecbe kerül, s miután ivarérettek lesznek, nem válasszák szét őket. A cukormókus is valahol ösztönlény. Ösztönös az evés, ivás és a szaporodás is. Ő nem fogja megkérdezni, hogy szabad-e a testvérrel, vagy sem… Ő a természete, és az ösztöne után megy… dolgozik a fajfenntartás.
Szomorú, elkeserítő, és valóban bosszantó ez a mértékű felelőtlenség azoktól a „gazdiktól” akik nemtörődömségükkel kárt okoznak mindenkinek, de főleg a cukormókusoknak. Legyünk azzal tisztában, hogy a genetika efféle megsértése azonnal meg is bosszulja magát. Az így szaporított cukormókus több betegséget, és genetikai „ferdeséget” hordozhat. Az Ő utódjuk szintén deformációkat hordoz magában… A természet azonnali retorzióval büntet mindenkit, aki nem figyel az alapvető szabályaira.
Kedves leendő cukormókus gazdik
Mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom, hogy a fentieket saját maga és a cukormókusa érdekében is vegye figyelembe. Bármilyen fura de:
- Az olcsó, nem feltétlenül adja azt amit ígér;
- Akkor kezes, ha valóban meg lehet fogni, sose higgyük el, amíg meg nem bizonyosodtunk
- Mindig figyeljük arra, hogy kitől hozzuk el a cukormókust. Informálódjunk a szülőkről is.
Szeretnénk az oldalon egy pár embert megemlíteni akiktől bizonyosan érdemes cukormókust beszerezni. Természetesen egyeztetünk velük is, ha nem szeretnék akkor nem jelenítjük meg őket. Érdemes lesz figyelni, keresni ezen tenyésztők elérhetőségeit is.
„Kedves” csak a pénzért szaporítók.
Alpári leszek nagyon… Ha téged egy 2m x 2m-es ketrecben (azaz az életterednek nem elegendőben) tartanának, nem érdekelne senkit hogy mégis hogy érzed magad, de minden nap az egyik rokonoddal kellene szexelni, majd a genetikai torzulásokkal született babátok tudatával kellene élnetek, akkor valószínű nem lenne mindez olyan vicces… Nem a „Sziklák Szeme” forgatásán vagyunk könyörgöm.
Ezek a szeretetre méltó állatkák nem érdemlik azt, hogy így bánajak velük. Ha nem érzed képesnek magad a megfelelő tartásra, akkor ne erőltesd… Ivartalanítás, vagy esetleg azonos neműek befogadása is megoldja a szaporulat kérdést. A foglalkozás időtartamát pedig bizony neked kell időmenedzselned. Szakíts rájuk elegendő időt.
Pár végszó…
Picit talán nem várt lett ez a cikk. Nem szokásunk senkinek sem a lelkébe taposni. Viszont ha úgy érzed most, hogy megsértettünk, akkor azt azért tudod, hogy a fenti pontok közül legalább egyben Te is hibás vagy… Ne ránk legyél mérges. Ne feledd sosem késő változtatni.
