Az alábbi cikk egy hiánypótlásnak készült. Az elején szeretnénk leszögezni, hogy a karomvágás nem egy természetes állapot, nem feltétlenül szükséges, s ha van más megoldás akkor tényleg érdemes elhanyagolni a karomvágást. Viszont ha nem tudjuk szabályozni a cukormókus karmát egyéb megoldásokkal (pl a fák kérge is tökéletes nekik) illetve annak növekedését, akkor legalább úgy csináljuk, hogy az ne fájjon a cukormókusunknak.
Mit okoz a nagy karom a cukormókusnak?
Amennyiben a cukormókus karma nem kopik megfelelően túl nagy lesz. Ez nem csak azért rossz, mert ahogy mászkál rajtunk meg fogjuk érezni a karmait, hanem azért is mert szegény mindenhol képes lesz elakadni, beakadni. Tűhegyes karmait nem tudja visszahúzni, mint a macskafélék többsége. (azt hiszem a gepárd csak félig húzza vissza a karmát). Így, az örökké kint lévő és egyébként is visszafelé hajló karmok akár a szőnyegbe, vagy egyéb textilbe is bele tudnak fúródni.
A cukormókus a fogságtól „rángatással” szeretne megmenekülni ami lássuk be nem egészen jó megoldás, hiszen súlyos sérüléseket is szerezhet ezáltal. Nekünk, mint cukormókus tulajdonosoknak (neked is, ha az vagy!) egy plusz felelősségünk, hogy erre is fokozott figyelmet szenteljünk. Ha nem megy másképp akkor a karomvágás lesz a megoldás. Azt semmi szín alatt ne hagyjuk hogy az állat szenvedjen.
Hogyan is megy a karomvágás?
Összeszedtünk most minden hasznos tudást. Saját tapasztalatainkból merítve, illetve pár idegen nyelvű oldalt is összehasonlítva a mi gondolatainkkal. Így alakult ki az alábbi segítségnyújtás.
Éjszakai állatok lévén a cukormókus nem nagyon fog örülni hogy nappal zargatjuk, főleg akkor fog „morogni” ha rájön hogy mire is készülünk. Miért is kell nappal? A mókuska lát éjszaka, viszont mi jobban látunk nappal természetes fénynél, a lámpa beárnyékolhat, és a szemünket is erőltetheti, ha ilyen kis dologra kell fókuszálni mint a cukormókus karma. Ha van egy jó fejlámpa akkor azt is feltehetjük a fejünkre (még ne kapcsoljuk be). Tehát keltsük fel, hagyjuk hogy picit sétáljon szaladgáljon, hiszen ébredés után felgyorsul az anyagcsere minek következtében üríteni fog. Így azt el tudjuk kerülni, hogy vágás közben történjen ez a „baleset”. A legjobb ha legalább két ember vesz részt a folyamatban.
Tegyünk az ölünkbe egy olyan takarót, pokrócot, vagy bármit amit a mókusunk szeret (saját szagával ellátva a legjobb 🙂 ) ebbe tegyük be őt is, majd hagyjuk hogy picit megnyugodjon. Lehet neki egy kis lisztkukacot adni, de ne sokat mert az kelleni fog a karomvágás közben is. Ha úgy érezzük hogy megnyugodott, esetleg el is aludt, akkor „csempésszük” ki az egyik lábát a takaró alól. Fontos, hogy mindig úgy tartsuk a cukormókust, hogy az a lehető legmozdulatlanabb legyen. Ha felébred akkor várjunk kicsit. Ha vágás közben kezd el kalimpálni akkor is álljunk meg egy fél percre és adjunk neki kukacot. Ha nem figyelünk erre akkor ki akar szabadulni, és elkezdi tekerni a lábát, így ha szorítjuk akkor sérüléseket fogunk okozni neki.
A cukormókus láb tartása a karomvágás közben nagyon fontos. Úgy kell fogni, hogy meg tudjuk tartani kényelmesen, és lássuk is a vágni kívánt karmot. Apropó látás… ha volt / van fejlámpa a fejünkön, akkor azt most kapcsoljuk be. Illetve, ha ketten vagyunk a folyamatban, és netán nagyítónk is van (tudom, sokat akarunk, de tényleg az a legjobb ha Te is fel vagy készülve a vágásra) akkor kérjük meg a társunk hogy tartsa a karmok elé a nagyítót. Valamennyire nyomni is kell a kis mancsát, persze nem erőből. Ha felkészültünk és a mókus is alszik még, akkor mehet a menet. 🙂
A karomvágáshoz ne a Mi körömvágó ollónkat használjuk. Van erre kifejlesztett vágó is. Pl macskáknak. A mi ollóink megszúrhatják a cukormókus lábait, sérülést okozva neki. A karom felépítése hasonló a macskákhoz. Látni fogunk egy rózsaszínes részt. Ebbe semmi szín alatt nem szabad belevágni! Itt futnak az erek és idegek is, amint belenyírunk ebbe a részbe hatalmas fájdalmat okozunk a cukormókusunknak. Tehát csak a hegyes és fehér felét szabad vágni!
Ha megtörtént a baj, azaz mégis sikerült belevágni a ujjrészbe, akkor azt egyrészt észre fogjuk venni, mert vér fog kibuggyanni, illetve mókusunk azonnal felriad, másrészt rögtön kezelni is kell. Fura lesz, de egy kis lisztet szórjunk a sérült részre. Ezzel el tudjuk állítani a kisebb vérzést. Ha ennél nagyobb a baj, akkor irány az orvos! Ezt nem elrettentésképpen írtuk le, hanem azért hogy tudd mikor mit kell tenni.
A hátsó lábak ujjainak karomvágása közben találkozni fogunk két összenőtt lábujjal, ha ezt nem tudjuk „normálisan” vágni akkor ne is erőltessük, itt megmaradt karmok nem feltétlenül befolyásolják a mókus mozgását.
Karomvágás után.
A cukormókus karma nagyon gyorsan tud regenerálódni, nőni, ezért elmondható hogy 2-2,5 hetente kell ezt a szeánszt lefolytatni. Ha végeztünk a vágással, az is hasznos lehet, hogy picit megreszelgetjük, mert a felület „érdes” lehet ezáltal további gondokat is okozhatunk kis kedvencünknek. Amennyiben a fentiek picit / nagyon komplikáltak, akkor keresni kellene olyan állatorvost aki képes elvégezni ezt a műveletet. Azaz ha nem vagyunk biztosak magunkban, vagy nincs felszerelésünk akkor inkább ne álljunk neki a dolognak.
Végszóként…
Tehát a karomvágás abban az esetben fontos ha megfelelő kopást nem tudunk biztosítani a cukormókusnak. Viszont ha magunk ezt nem tudjuk elvégezni akkor inkább keressünk állatorvost.
Illetve találtunk képet a neten (átszerkesztettük) ami egész jól lerajzolta, hogy hol és hogyan is kellene lecsípni a fehér karom-részt, valamint azt is hogy, hogyan ne vágjunk karmot. Íme:
